Deutsch Website, wo Sie Qualität und günstige https://medikamenterezeptfrei2014.com/ Viagra Lieferung weltweit erwerben.

Ein wenig Kopfschmerzen, aber schnell verging der Schmerz. Gefühle, die ich erlebte ein unvergessliches priligy kaufen Ehrlich gesagt nicht wirklich glauben, in der Kraft Viagra. Setzte nach der Anleitung. Das Ergebnis ist natürlich, sich selbst rechtfertigte.

Autosave of 59_emancipacio_10.vp (recovered)

1896-ban Ma gyar or szág ezer éves fenn ál lá -sát ün ne pel te. Az or szág zsi dó la ko sa i nakkü lön okuk is volt, hogy lel ke sen ve gye nekrészt a mil len ni u mi ün nep sé ge ken. Hu szon -nyolc év vel az eman ci pá ció után, az 1895ok tó be ré ben szen te sí tést nyert XLII. tc., va -gyis a zsi dó val lást be vett val lás nak nyil vá -ní tó ún. re cep ció vég ső – és az idő be li egy -be esés mi att óha tat la nul szim bo li kus – pon tot tett a ma gyar zsi dó ság jogi egyen lő -sé gért foly ta tott küz del mé re. A zsi dó fe le ke -zet ké ret len szó szó ló inak ha za fi as pá to sza csú cso kat dön ge tett. „Val lá sunk törvényei– írta 1896 ja nu ár já ban a leg főbb neo lóg he -ti lap, az Egyen lő ség – e szent föl dön egygyel meg sza po rod tak és ez a tör vény így szól:»Ha zád nak ren dü let le nül légy híve óh ma -gyar«. Ez volt ed dig is hi tünk, tá ma szunk, de ma a tíz pa ran cso lat hoz egy ti zen egye dik já -rult.”1 A ma gyar–zsi dó össze ol va dás, han -goz tat ta rend re az Egyen lő ség, immáron be -vé gond vi se lés nek – ol vas hat juk egy már ci u sicikk gyar ság esz mé i vel, hogy ma már nincs kü - A sok pá tosz mel lett elkelt egy kis szó ra - ko zás. En nek egyik le he tő sé gét a fő vá roszsi dók ál tal leg sű rűb ben la kott ke rü le te i nekze nés ká vé há zai nyúj tot ták. A Café Jockey 1896 ja nu ár já ban Rab bi Joselmann cím mel A ta nul mány alap já ul szol gá ló elő adás a Büchler Sán dor Ba rá ti Tár sa ság és a Judaica Ala pít vány „Tér, Em lé ke zet és Men ta li tás. Új irá nyok a zsi dó tör té net írás ban” című kon fe ren ci á ján hang zott el.
Dr. Fleischmann Sán dor: A reczepczió és a mil len ni um. In: Mel lék let az „Egyen lő ség” 1896.
ja nu ár 10-iki, 2. szá má hoz. 3. old. Timár Szaniszló: Nép pár ti pamf let-vi lág. In: Egyen lő ség, 1896. már ci us 27. 1–2. old. ja sa ját szer ze mé nyét tűz te mű sor ra. A rette-nek ti tu lált da rab bal ked ves ke dett kö - Singspiel címe: Unsere Leute in Neu-Jerusalem. Áp ri lis ban ugyan ott a Der Avrom Goldfaden ál tal írt s mára el ve szett Talmudmann című parodistischen Singspiel ment, a Mandl Caféban no vem ber ben a Der Theater- gesellschaft adta elő, per sze jid di - Purimball, a Reich’s Orpheumban ugyan eb - sül, min den este telt ház előtt.3 A len gyel és né met zsi dó ság vé del me ző jé nek, a ne ves 16. szá za di ud va ri zsi dó nak az éle tét fel dol go zó Restauration, a má sik nak Der Schuster als mű vet a jid dis ven dég tár su lat be mu tat ta már ci us ban a vá ros egyik leg hí re sebb s egy - E mu la tók hely szí ne a fő vá ros zsi dó ne - ben leg hír hed tebb mu la tó já ban, a Blaue gye de volt. Szűk ér te lem ben a Te réz vá ros és Katzeban is, majd de cem ber ben a Reich’s az Er zsé bet vá ros bel ső ré szei, a bel ső Ki rály mű so rán egy Josef in Egypten cím mel hir de - több mint há rom ne gye de zsi dó volt.8 Tá tett Charakterbild is sze re pelt. Elő adó ja a gabb ér te lem ben a VI. és VII., va la mint a már em lí tett jid dis ván dor tár su lat volt.
Ugyan azon a hé ten, a je lek sze rint pend li ző tár su lat szín re vit te a Jockey Orpheumban 1910-ben több mint száz öt ven ezer zsi dó la - Goldfaden ze nés tör té nel mi szín já té kát, a ko sa9 mind két idő pont ban a fő vá ro si zsi dó - ság majd nem há rom ne gyed ét tet te ki.
A fel so ro lást hosszan le het ne foly tat ni. A A szá zad előn e VI. és VII. ke rü let bel ső jid dis ván dor tár su lat mel lett, amely jú li us - ré sze i nek, a két ke rü le tet el vá lasz tó és ze nés ban az Or fe um Valerogartenben egy má sik ká vé há zak kal teli Ki rály ut cá nak a zsi dó la - Goldfaden da ra bot is be mu ta tott, ne ve ze te - kos sá ga öl töz kö dé sé ben, nyel vé ben, szo ká - sen a Die Opferung Isaak’s című operet- sa i ban még lát vá nyo san el tért a nem zsi dó tet,6 a mu la tók háziszerzői is on tot ták egy - la kos ság tól. Az ut cán a jid dis ke ve re dett a fel vo ná sos da rab ja i kat. Már ci us ban Moritz né met tel, a ma gyar ral ek kor ta lán még rit - Fischer, az Etablissement Imperial igaz ga tó - káb ban. A há zak előtt kis pul to kon val lá sos Café Jockey. In: Internationale Artisten Revue [a 1896. november 1. 4. old.; Reich’s Orpheum. In: továbbiakban: IAR], 1896. január. 20. 5. old. Blaue Katze. In: IAR, 1896. március 20. 7. old.; Kőrösi József – Thirring Gusztáv: Budapest fővárosa Reich’s Orpheum. In: IAR, 1896. december 20.
az 1891-ik évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. Budapest székes főváros statisztikai Blaue Katze. In: IAR, 1896. április 1. 5. old.; Orfeum hivatalának közleményei, XXV/2. Budapest, 1895.
Jockey. In: IAR, 1896. április 1. 5. old. Orfeum Valerogarten. In: IAR, 1896. július 10.
Dr. Thirring Gusztáv: Budapest félévszázados fejlődése 1873–1923. Budapest székes főváros Im Etablissement Imperial. In: IAR, 1896. március statisztikai közleményei, 53. Budapest, 1925.
10. 6. old.; Etablissement Imperial. In: IAR, 1896.
április 10. 4. old.; Mandl’s Café Löffelmann. In: IAR, tar tal mú röp ira to kat és ima köny ve ket kí nál - hely zet nem vál to zott: „Va ló ság gal tob zó dik tak, a di vat áru bolt ok, szö vet rak tá rak, kó ser a nyo mor”, ször nyül kö dött 1914-ben egy ti - ven dég lők és neo lóg, il let ve or to dox mé - sza vi rág-éle tű or to dox he ti lap szer ző je az Er - szár szé kek kö zött a vit ri nek ben hí res rab bik zsé bet vá ros zsi dó la kos sá ga kap csán.14 A fa met sze tű arc ké pei, ima szí jak és ima kö pe - het ve nes évek hez ké pest a ke rü let köz biz ton - nyek, zsi dó ado mák gyűj te mé nyei, a tal mud kö te tei és a neo lóg Rabbiképző In té zet ben Király-utczában es ten den nyu god tan bal - fris sen le dip lo má zott és becs vágy tól fű tött lag hat a pol gár – nyug táz ta a Bu da pes ti Hét - ifjú rab bik össze gyűj tött pré di ká ci ói vál ta - fői Hír lap 1904-ben –, nem dob nak nya ká ba drót hur kot a ka pu alj ból”.15 De a sze gény ség Cha gall ké pe i nek vi lá gát idéz te, avagy, ahogy Kiss Jó zsef írta 1874-ben, „egy da rab Noha ez a kis pol gár ság al kot ta Bu da pest kö zép kor ri kí tó szí ne it” vit te be „a mo dern zsi dó la kos sá gá nak zö mét, zsi dó sá guk hoz, a élet be”.11 A szá zad elő re érve per sze tör tén - ma gyar tár sa da lom hoz való vi szo nyuk ról tek vál to zá sok, de az utca han gu la ta alap ve - szin te sem mit sem tu dunk. Ró luk ma radt fenn tő en ugyan olyan ma radt. Sőt. „Mind má ig – a leg ke ve sebb írá sos for rás, ők sem ír tak ma - írta Balla Vil mos 1927-ben (!) – nem igen guk ról, őró luk is rit kán ír tak. A ko ra be li ek, a fe le ke ze ti élet ben ak tív vagy ép pen ség gel et - (épü le tek és la kók), sem a szo ká sok és az at - től már szin te tel je sen eltávolodott (al kal ma - mosz fé ra. A leg szem be öt lőbb újí tás az vol - sint ki tért) zsi dó, il let ve nem zsi dó írók, új - na, hogy a »két pisz to lyos« om ni bu szok már ság írók, pub li cis ták, ér tel mi sé gi ek so kat el mél ked tek ugyan a ma gyar zsi dók ön azo - A zsi dó ne gyed la ko sai zö mé ben kis pol - nos sá gá nak kér dé sén, de a kö zép osz tá lyi gár ok vol tak, sze rény kis pol gár ok, fény évek szer zők „zsi dók” alatt mond hat ni ki zá ró lag a tá vol sá gá ra a Li pót vá ros gyak ran ne me sí tett, mű velt kö zép osz tályt ér tet ték. A kis pol gár - oly kor bá ró sí tott zsi dó ipar mág ná sa i tól és ok ról alig ír tak, s ami kor ír tak, az in kább a ne - ban kár ja i tól. Kis ke res ke dők vol tak, kis ipa - ros ok, kis hi va tal nok ok, sza bók, sza tó csok, A több nyi re zsi dó szár ma zá sú szer zők ügy nö kök, al ku szok, hor dá rok. „Sze gény zsi - tol lá ból fa ka dó le írá sok in kább desk rip tí vek dó nak itt van a ha zá ja”, írta az 1870-es évek re vol tak, mint ér tel me zők, Kó bor Ta más ki vé - vissza em lé kez ve az itt fel nö ve ke dett Kó bor te lé vel in kább az ut cák ról be szél tek, mint - Ta más.13 Több mint negy ven év vel ké sőbb a sem la kó ik ról. Alap ve tő jel le gük a ku ri ó - Hevesi Lajos: Karczképek az ország városából.
Kóbor Tamás: Ki a ghettóból. Budapest, Franklin, Budapest, Franklin, 1876. 158. old.; X. [Ignotus]: Antisémitaság. In: A Hét, 1895. február 3. 69. old. Radó István: Zsidó munkanélküliek. A nagy Szentesi Rudolf [Kiss József]: Budapesti rejtelmek.
számlálás epizódjaiból. In: Hitőr, 1914. március 27.
Budapest, Deutsch Testvérek, 1874. III. 144. old.
Balla Vilmos: A kávéforrás. Budapest, Légrády, A kék macska és társai. In: Budapesti Hétfői Hírlap, zum ra ki éle zett folk lo risz ti ka volt.16 Sa rá nyi Emil 1890 ja nu ár já ban –, mél tóz tas sa - mű fa juk ban re mek írá sok, szí ne sek-sza go - sak, és ha ta lán ki csit túl szí ne sen és sza go - Király-utczán és mél tóz tas sa nak meg néz ni san is, de bi zo nyá ra nagy já ból hű ké pet fes - azo kat a fé nyes localitásokat, ahol a leg pom - pá sabb né met jargon szö vet ke zik a leg ked - lát vá nyá ról, han gu la tá ról. Ám ha a lát szat ve sebb fri vo li tás sal nem ze ti er köl cse ink so kat en ged is sej te ni, a lát szat mögé ezek az szó ra koz ta tá sá ra és culturai egy sé günk di - írá sok nem igen en ged nek be te kin tést.
cső í té sé re.”19 Nem csu pán a mű so rok fri vo - A zsi dó ne gyed kap csán so kan – eb ben az li tá sá val volt baj. „A len ge Mú zsa haj lé ka i - eset ben rend sze rint, de nem ki zá ró la go san nem zsi dók – va ló já ban ép pen a ze nés ká vé - stí lu so san a ma gyar or szá gi rend őr tiszt vi se - há zak ról fej tet ték ki vé le mé nyü ket. Hogy a lők or szá gos egyesületének hi va ta los köz lö - köz biz ton ság ra néz ve mi lyen ve szélyt je len - nye.20 Ma gya rán: a ze nés ká vé há zak, írta a tet tek ezek a mu la tók, ab ban a vé le mé nyek Pes ti Hír lap, „majd nem mind a pros ti tú ció el tér tek. A Pes ti Hír lap egy 1901. de cem be ri fész kei”.21 Ám nem csak azé. „Ma már öt, sőt 14-i cik ke sze rint a 1880-as éve kig vi rág zó több or fe um is lé te zik – je len tet te ki Pázmándy Dé nes a kép vi se lő ház ban 1896 feb ru ár já ban –, me lyek mind egyi ke fész ke a germanizácziónak”.22 A mu la tók sza lon kép - meg je lent cikk vi szont úgy vél te, az „ezer nyi te len sé gé nek fo kát jól jel zi, hogy mi kor egy 1891-es kép vi se lő há zi ülé sen fel me rült a paribus egy ben tol vaj ne ve lő és ké se lő in té - téma, a mi nisz ter el nök, Szapáry Gyu la, a ze tek is”.18 Ám a két leg gyak rab ban el hang - kér dés nek még a par la men ti tár gya lá sát is zó vád kér dé sé ben, mi sze rint a mu la tók az oly „íz lés te len do log nak” tar tot ta, hogy a vi - im mo ra li tás gyűj tő fész kei és a fő vá ros el - tá hoz hoz zá szól ni sem volt haj lan dó.23 ma gya ro so dá sá nak egyik leg főbb gát ja, tel - Mi vi szont ép pen ezt sze ret nénk ten ni. A jes volt az egyet ér tés. „Hogy szé le sebb kö - szó ra ko zó he lyek a kö zön ség ből él tek, azt rök ben ta nul má nyoz has sák a ma gyar cultura nyúj tot ták, ami re az vá gyott, ami ért haj lan - egy sé gét – iro ni zált a kép vi se lő ház ban Áb - dó volt fi zet ni. A zsi dó ne gyed szó ra ko zó he - Lásd: Hevesi Lajos: i. m.; Szentesi Rudolf: i. m.; A gajdosok és a többi. In: Pesti Hírlap, 1901.
Viharos [Gerő Ödön]: Az én fővárosom. Képek Budapest életéről és lelkéről. Budapest, Révai, Képviselőházi Napló 1887–1892. XV. köt. Budapest, 1891; Lenkei Henrik (szerk.): A mulató Budapest.
Budapest, Singer és Wolfner ,1896; Ego [Fried Orfeumok és kabarék műsora. In: Közbiztonság, Margit]: Pest és a pestiek. Budapest, 1908; Porzó [Ágai Adolf]: Utazás Pestről – Budapestre Zsolt [Porzsolt Kálmán]: Zengeráj kontra színház.
1848–1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros In: Pesti Hírlap, 1907. április 26. 8. old.
utolsó 65 esztendejében. Budapest, Pallas r.-t., Képviselőházi Napló 1892–1897. XXIX. köt.
[Tóth Béla]: Esti levél. A gajdosok. In: Pesti Hírlap, Képviselőházi Napló 1887–1892. XXIV. köt.
lye in ke resz tül a fő vá ro si zsi dó kis pol gár ság a Ki rály ut cai Mandl ká vé ház ban, „az elő - iden ti tá sá ról is fel le het ta lán leb ben te ni a né ző tér re és szal vé tá val le ta kart tá nyér kát A téma már csak azért is adja ma gát, mert tar tot tak mo so lyog va a ven dég elé.”24 A az or fe u mok kö ze ge, még hang sú lyo sab ban előb bi ek ben ren des szín pad volt, az utób bi - ta lán, mint a hely szín, ahol el he lyez ked tek, do mi nán san zsi dó kö zeg volt.
sement Wertheimerben a szín pa dot egy „há - Az egy sze rűbb, ol csóbb mu la tó kat a ko - rom lé pés nyi, egy sze rű spár ga sző nyeg gel le - ra be li ek leg gyak rab ban a né met „Brett” ta kart do bo gó” jel ké pez te.25 A leg („szín pad”) szó ból kre ált brettli, a né Sängerei-ból „ma gya ro sí tott” zengeráj, il sza lon ké pes sé gé ben a töb bi or fe um tól, s let ve a fran ci á ból át vett chantant név vel il - plá ne a chantant-októl mar kán san el té rő let ték. Hi va ta lo san dal csar nok volt a ne vük.
Somossy Or fe um (1901-től Fő vá ro si Or fe - Lé nye gé ben egy sze rű, a for ga lom nö ve lé se um) szín pa dán a pi kan té ria vi szony lag ár tat - ér de ké ben szó ra koz ta tó mű sort is nyúj tó ká - lan volt, a Révay ut cai Folies Capriceban, vé há zak vol tak. A né mi leg – oly kor va ló já - írta a bu da pes ti mu la tó he lye ket sor ra járó ban alig – ele gán sabb mu la tók a Ma gyar or - szá gon és Auszt ri á ban ho nos or fe um név re gok” is men tek, míg a Ki rály ut cai Tát ra Mu - hall gat tak. A ket tő kö zött el vi leg az volt a la tó kö zön sé ge, je gyez te meg la ko ni ku san, kü lönb ség, hogy szem ben a dal csar no kok - kal, az or fe u mok ki zá ró lag az elő adás ide jé - Volt azon ban va la mi, ami e szó ra ko zó he - ig tart hat tak nyit va, az elő adás után ipar ha - lyek majd mind egyi ké ben kö zös volt: el söp - tó sá gi en ge dé lyük alap ján csak az elő adás rő több sé gük ben, gyak ran szin te ki vé tel nél - cél já ra szol gá ló te rem mel lett be ren de zett kül zsi dók vol tak a tu laj do no sok, a bér lők, ká vé há za ik ban fo gad hat ták a szó ra koz ni vá - az igaz ga tók, a kar mes te rek, a házi egy fel - gyó kat. A mű sor szám ok te kin te té ben azon - vo ná sos ok és da lok szer zői, a szí né szek. És ban nem volt nagy el té rés. A zö mé ben fér fi - fő leg: nagy több sé gé ben zsi dó volt a pub li - ül dö gélt és fo gyasz tott, míg a szín pa don Per sze nem ki zá ró la go san. „Ősi traditió – egy fe lől ar tis ta szá mok (has be szé lők, ál lat - hang-után zók, kard nye lők, zsong lő rök, ek - Király-utczának és mel lék ut cá i nak »vé gig - vi lib ris ták, bű vé szek, il lu zi o nis ták), más fe - bum li zá sa« a pes ti mu lat sá gok nak utol só lől kup lék, il let ve egy fel vo ná sos ze nés fel vo ná sa.”27 Az arisz tok ra ták köz tu dot tan da ra bok vál ta koz tak. Az ele gán sabb he lye - szí ve sen lá to gat tak el a Blaue Katzéba, Ru - ken be lé pő díj volt, az egy sze rűb be ken, mint dolf trón örö kös kí sé re té ben egy íz ben még a Gyárfás Dezső: Orfeum. Egy színész élete.
Budapest, Kultúra Könyvkiadó, 1920. 35. old. Vári Rezső: Utazás a budapesti mulatóhelyek körül.
Somlyó Zoltán: A pesti kuplé hőskora. (Literatura, In: Reflektor, 1906. november 17. 5–6. old. 1928.). In: Párbaj és kultúra. Válogatott publicisztikai írások. Budapest, Magvető, 1986. 361.
nagy ré szét, Weiszburg Gyu la, a Pes ti Iz ra e li - meg tisz tel te je len lé té vel a ké tes hírű szó ra - ta Hit köz ség fő tit ká ra sze rint majd ki lenc ven ko zó he lyet. A Bel vá ros, a Fe renc vá ros vagy szá za lé kát, zsi dók al kot ták.31 Noha ez tény le - akár Buda ki öl tö zött pol gá rai mel lett a Nem - ges hit be li kö tő dé sük ről és szo ká sa ik ról nem ze ti Ka szi nó tag jai is el ve gyül tek néha a mond fel tét len so kat, min den eset re min den Folies Caprice vá sá ros zsi dói és zsib áru sai, bi zonnyal a neo lóg hit köz ség hez tar toz tak.
sőt oly kor a Ki rály ut cai Mandl ká vé ház zsi - Az 1880-as évek ben kö rül be lül 4000 és még 1927-ben is csu pán 5–10 000 fős32 Bu da pes ti A zsi dó kö zön ség sem volt tár sa dal mi lag Orthodox Hit köz ség tag jai szá má ra az ef faj ta hely lá to ga tá sa el kép zel he tet len volt. Más - sze rény jö ve del mű törzs kö zön ség, Feld Má - részt, amint ez az összes vissza em lé ke zés ből tyás vissza em lé ke zé se sze rint „az egész s a ko ra be li hír adás ok ból ki de rül, afe lől sincs Laudon, Rombach, Dob és Síp-ut ca”28 mel - két ség, hogy a Somossy Or fe um ki vé te lé vel a lett zsi dó ipar bá rók is be kuk kan tot tak, a törzs kö zön sé get messze nem a mű velt kö zép - Wertheimerben a Te le ki tér kaf tá nos ósze re - osz tály al kot ta. A ze nés ká vé há zak kö zön sé - sei kö zött meg je len tek oly kor kö zép osz tá lyi ge, írta 1901-ben Tóth Béla, a nép sze rű Esti höl gyek is. Vagy leg alább is vágy tak arra, le vél című tár cák szer ző je „azok ból te lik ki, hogy meg je len je nek. Noha az Egyen lő ség akik het ven-nyolc van fil lé rért nem csak va - egy 1897-es cik ke sze rint az ilyen alan tas cso rál ni és me le ged ni, ha nem mu lat ni is akar - he lye ken, és plá ne azok jid dis bo hó za ta in nak. […] Sze gény em be rek sze gény mu lat sá - csak az mu lat, aki „nyelv ben és szel lem ben” kö zel áll a szí né szek hez,29 a kö vet ke ző év - E kö zeg do mi nán san zsi dó jel le gét jól ben egy má sik, ugyan ott meg je lent, s az or - mu tat ja, hogy itt gyak ran a nem zsi dók al - fe u mo kat amúgy maga is el íté lő cikk szer ző - kal maz kod tak a zsi dók hoz, és nem for dít va.
Rott Sán dor, a Folies Caprice sztár szí né sze há lá sak irán tunk, ha az ed dig meg nem en ge - be le sze re tett egy bé csi ke resz tény szí nész - dett he lyen ta nul má nyok ra te het nek szert”.30 nő be, Türk Ber tá ba, aki há zas sá guk előtt, Ám ami – szem pon tunk ból – a lé nye get il - Rott leg na gyobb örö mé re, át tért a zsi dó hit - le ti: nem két sé ges egy részt, hogy a kö zön ség re.34 Ugyan így tett a Folies Caprice egy má - Feld Mátyás: Utazás a Feld körül. Budapest, A (1867–1941). In: Lendvai L. Ferenc – Sohár Anikó – Horváth Pál (szerk.): Hét évtized a hazai zsidóság Haber Samu: A »gajdosok«. In: Egyenlőség, 1897.
életében. Budapest, MTA Filozófiai Intézet, 1990.
I. köt. 174. old.; Zsidó templomok és intézmények a Dr. Szántó Manó: Az orfeumokról és sängerájokról a fővárosban. In: Kecskeméti Vilmos (szerk.): Zsidó zsidóság szempontjából hazánkban. In: Melléklet az évkönyv az 5688. bibliai évre. Budapest, 1927/28.
„Egyenlőség” 1898. május 15-iki. 19. számához. 2.
[Tóth Béla]: Esti levél. i. h. 8. old. Dr. Weiszburg Gyula: A zsidó faj kultúrértéke. In: Rott Sándor: „Életem legszebb zsidó élménye…” In: Hitközségi Szemle, 1911. április. 4. sz. 166. old.
Kecskeméti Vilmos (szerk.): Zsidó évkönyv az Zeke Gyula: A budapesti zsidóság lakóhelyi 5692-3 bibliai évre. Budapest, 1932/33. 323. old. szegregációja a tőkés modernizáció korszakában E da ra bok ról sok kal töb bet meg tud ni már Schönberg – írta Bródy Ist ván – […] szü le - nem fo gunk. A jid dis tár su la tok ko ra be li re - tett ke resz tény em ber volt, csak mi kor meg - per to ár já nak zöme el tűnt az idők vi ha rá ban.
nő sült, a fe le sé ge ked vé ért tért át an nak A Bu da pes ten ven dég sze rep lő jid dis tár su la - rend je és mód ja sze rint a zsi dó val lás ra”.35 tok da rab ja i nak tar tal má ról ab ban a pár eset - Schönberg amúgy „zsar gon ko mi kus ként” volt is mert, jid dis bo hó za tok ban ját szott.
prog ram új sá gok ban meg adott cím a jid dis Va gyis el sa já tí tot ta a jid dist, pon to sab ban a szín ház nak szen telt iro da lom ál tal jegy zett és Bu da pes ten ho nos Jüdisch–deutsch zsar is mert da ra bé. Az or fe u mok háziszerzői ál tal gont. Ezt tet te az ugyan csak bé csi szü le té sű írt, az or fe u mok ban ját szott da ra bok nagy Weiss Josephine is, a Folies Caprice tár su la - több sé gét al ko tó sok száz egy fel vo ná so sos - tá nak egyet len ke resz tény tag ja, akit a töb bi - ból alig ma radt fenn néhány. A Caprice né - ek nek éve kig kel lett ta nít gat ni „jidlizni”, ám vé gül, mint írta Gyár fás De zső, „úgy meg ta - több bo hó za tá ból egy, a Satyr né ven író HaázIst ván kilencvenvalahány mű vé ből ket tő. Va - ló szí nű, hogy az or fe u mok da rab ja i nak szer -zői – így Jürgens úr, aki Oroszi mel Az or fe u mok ban ját szott je le ne tek, egy fel - Folies Caprice egyik háziszerzője volt, és aki, vo ná sos da ra bok tar tal má ról ke ve set tu - ami kor nem írt, a pénz tár ban ült és je gye ket dunk. Leg rész le te sebb for rá sunk az or fe u - adott el – nem a hal ha tat lan sá got cé loz ták mok mű so ra it köz lő új sá gok, el ső sor ban az 1891-től 1914-ig Bu da pes ten meg je le nő né - Mind azo nál tal így is ki de rül va la mi.
met nyel vű Internationale Artisten Revue. A 1890 és 1914 kö zött ket tős fej lő dést kö - lap 23 éven át hét ről hét re köz zé tet te a bu da - pes ti brettlik és or fe u mok zö mé nek ak tu á lis A sta tisz ti kák sze rint 1891-ben a bu da - mű so rát, kö zöl te a fel lé pő szí né szek, pon to - pes ti zsi dók 74,2 szá za lé ka val lot ta ma gát sab ban „ar tis ták”, il let ve a ven dég tár su la tok ma gyar anya nyel vű nek. Eh hez ké pest Kaas ne vét, ál ta lá ban (de nem min dig) meg ad ta a Ivor ugyan eb ben az év ben ar ról in for mál ta be mu ta tott da ra bok cí mét. A szer zők ne vét, kép vi se lő tár sa it, hogy „Ma gyar or szág fő vá - plá ne a jid dis ven dég tárulatok da rab jai ro sá ban egyet len egy oly mu la tó hely sincs, ese té ben, már jó val rit káb ban tün tet te fel.
ahol ma gyar nyel ven gya ko rol ná nak e faj ta Néha rö vi den is mer tet te a da ra bok tar tal mát, ko mé di át.”37 A kép vi se lő ezt mel les leg oly kor hosszabb kri ti kát is kö zölt ró luk.
öröm mel je len tet te ki, bi zo nyí té kát lát ván Bródy István: Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye. Budapest, A szerző kiadása, 1940. 15–16.
Képviselőházi Napló 1887–1892. XXIV. köt.
ben ne, hogy a ma gyar nép től ide gen az al pá - fel lé pő jid dis ven dég tár su la tok kap csán.
ri hu mor. Min den eset re ez is jel zi: a nép - 1898-ban az Egyen lő ség még min dig azon szám lá ló nak dek la rált, töb bé-ke vés bé va lós pa nasz ko dott, hogy „ke vés ki vé tel lel”, az nyelv is me ret és a nyelv vel való ben ső sé ges or fe u mok nyel ve „a len gyel–zsi dós né - vi szony két kü lön do log. Az or fe u mok ér te - met”.40 1901-ben a Fő vá ro si Or fe um mű so - lem sze rű en a kö zön ség szá má ra leg in kább rá ba be il lesz tett első szín tisz tán ma gyar fa mi li á ris nyel ven ad ták elő mű so ra i kat. És nyel vű ka ba ré, a Tar ka Szín pad, a kö zön ség ez ek kor még nem a ma gyar volt. „A fő vá ros ér dek lő dé sé nek hi á nya mi att ha ma ro san éj je li mu la tó he lyei, az or fe u mok és dal csar - Pe dig a ma gyar nem zet ál lam láz ál má ban ki zá ró lag ide gen nyel vű elő adá so kat tar tot - égő or szág ban az or fe u mok ra is erős kül ső tak”, em lé ke zett vissza a bu da pes ti ál la mi nyo más ne he ze dett. Ma gyar or szá gon, írta rend őr ség 1910-es év könyv ének szer ző je.38 Pon to sab ban, amint ez a da ra bok cí mé ből és Lap ja, „min den más ér zés hát tér be szo rul, is mer te té se i ből egy ér tel mű en ki de rül, né - ele nyé szik a nem ze ti so vi niz mus mel lett.
met, il let ve jid dis nyel vű elő adá so kat. Rész - […] Na gyon czélszerű len ne te hát, ha a bu - ben jid dis nyel vű, il let ve ahogy ak kor mond - da pes ti mu la tó he lyek, or fe u mok, dal csar no - ták, zsar gon or fe um volt az 1890-es évek ben kok, éne kes ká vé há zak a nem ze ti so vi niz - Wertheimer, az oly kor Grand Café Löffel- megfelelőleg ál lí ta nák össze.”42 A Mu la tók Imperial, az Etablissement Armin, a Prugg- Lap ja két szám után meg bu kott.
mayr (1889-től Herzmann’s Or fe um), az Or - A nyo más hi va ta los in téz ke dé sek ben is meg nyil vá nult. 1897-ben Rudnay Béla bu - da pes ti rend őr fő ka pi tány nak a dal csar no kok és or fe u mok mű kö dé sét sza bá lyo zó ren de le - A ma gyar nyelv fo ko za tos tér nye ré sé nek te arra kö te lez te a mu la tó kat, hogy mű so ru - kez de te az 1890-es évek má so dik fe lé től da - kat fé lig ma gyar nyel vű szá mok ból ál lít sák össze.43 „Az új rend hez – ol vas hat juk a bu - mind je, nagy kö zön sé ge van mind jé nek”,39 da pes ti ál la mi rend őr ség 1898-as je len té sé - há bor gott Tóth Béla 1897-ben a fő vá ros ban ben – na gyon ha mar hoz zá szok tak ezek a Jelentés a budapesti állami rendőrség 1910. évi Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1979. 18. old. működéséről. Budapest, Radó Izor nyomdai Igazmondó: Mulatóhelyeink figyelmébe. In: Mulatók Lapja, 1890. február 16. 2–3. old.
Tóth Béla: Gajdosok. In: Pesti Hírlap, 1897.
A Budapest fő- és székvárosi állami rendőrség 1897. évi működése. Budapest, Rózsa Kálmán és Neje Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901–1944. A galíciai Pepi Littmann 1908-ban Budapesten készített jiddis lemeze mu la tó he lyek, s az ál lan dó fel ügye let és el - koz tak tün tet ni, és úgy dön tött, a maga mód - len őr zés ha tá sa alatt le he tő pon to san be is ján in té zi el a dol got.48 Az ered mény ről a kon zer va tív Bu da pes ti Hír lap tu dó sít: hoz zá szok tak, és be is tar tot ták – a ma gukmód ján. A né met és jid dis nyel vű mu la tók „Elő ször négy hall ga tó ment be a mu la tó - két órá val ko ráb ban kezd ték el az elő adást, ba, majd né hány perc múl va nyolc, a kik az üres te rem ben ásí to zó pin cé rek előtt el ját - azon ban már nem fog lal hat tak he lyet, mert szot ták a ma gyar szá mo kat, hogy mire meg - Grüner Zsak ká vés a kö vet ke ző né met ki ál - ér ke zik a kö zön ség, kez de tét ve hes se a „va - antisémita ku tyák kal. Üs sé tek és ver jé tek A kül ső nyo más oly kor en nél köz vet le - őket az zal, a mi ke ze tek be akad. Erre a ké - szen lét ben tar tott díj bir kó zók, tüzilegények, egye te mis ták egy kis cso port ja, az új kon zer - pin cé rek, s má sok rá tá mad tak a be lé pők re, va tív esz mék hez kö zel ál ló egye te mi Nem ze tipárt tag jai sor ra jár ták az ide gen nyel vű mu la - vas bot tal, kan csu ká val, dá kó val. Föl kap ták tó kat, meg za var ták az elő adá so kat és kö ve tel - az asz ta lon lévő söröspalackot és gyúj tó tar - ték a tu laj do no sok tól, hogy ma gyar nyel vű tót s az zal ha ji gál ták a ma gyar egye te mi if jú - szá mo kat tűz ze nek mű so ra ik ra.46 sá got, mi köz ben a bir kó zók a föld re te per ték őket. Vég re ki ju tot tak a sza bad ba, meg tép - Más nap az egye te mis ták újra kör be jár ták a ve, téli ka bát és ka lap nél kül.”49 mu la tó kat. A Zöld fa ut cai Bel vá ro si Mu la tó -ban elé ge det ten lát ták ugyan, hogy a tu laj do - nos, bi zo nyos Deuts, va ló ban át tért a ma - ügye le tes rend őr tiszt hi va ta los je len té sé ből ki de rül, Grüner és al kal ma zot tai igen csak fel át vo nul tak ti zen egy felé a Tát ra Mu la tó ba.
vol tak pap ri káz va: „Ál ta lá ban úgy ő, mint Pi cit meg gon do lat la nul. Bár a mu la tó ki ra - sze mély ze te, még a rend őri köz be lé pés után ka tá ban dí szel gő hir de tés sze rint na pon ta is lök dös te és üt le gel te a be jött egye te mi „high life” elő adás vár ta a nagy ér de műt,47 a hall ga tó kat.”50 Ám ered mé nyes sé gét te kint - Tát rá ba meg le he tő sen ne héz fiúk jár tak. Rá - ve Grüner „kez de mé nye zé se” ha té kony nak adá sul a tu laj do nos tud ta, hogy az nap éj jel mu tat ko zott: „a tün te té sek – je len tet te a bu - az egye te mis ták az ő ká vé há zá ban is szán dé - da pes ti rend őr ség 1901-es be szá mo ló ja – A Budapest fő- és székvárosi állami rendőrség 1898. évi működése. Budapest, Rózsa Kálmán és Neje Elvert kuruckodó joghallgatók. In: Pesti Hírlap, Nagy Endre: A kabaré regénye. (1935) Budapest, Magyar szó az énekes kávéházakban. In: Budapesti Nagy József: Magyar keresztény ifjúság. Budapest, 1902. 91. old.; A német lebujok. In: Budapesti A Tátra-mulatóban meghiúsult tüntetés utójátéka.
In: Pesti Hírlap, 1901. december 18. 8. old.
Tarján Vilmos: Pesti éjszaka. Budapest, A szerző csak is ak kor ér tek vé get, mi kor az egyik ká - ra tűz het tek ide gen nyel vű mű sor szá mo kat.
vé ház tu laj do no sa díj bir kó zók kal né hány Mire a mu la tók, pa na szol ta a rend őr sé gi je - len tés, „nem csak egyes mű vé sze ket, ha nem Idő vel azon ban a mű so rok ma gya ro so dá - egész tár su la to kat lép tet tek föl.”54 sát ma guk az or fe u mok ve ze tői is szor gal - Ha a kül ső nyo más ha tá sa te hát két sé ges maz ni kezd ték. Amint lap ja ik ból ki tű nik, is, az or fe u mok las san még is el ma gya ro sod - egy re job ban bán tot ta őket rossz hí rük, elő- tak. Hogy a fo lya mat alap ve tő en ter mé sze tes íté le tek ről pa nasz kod tak, az or fe u mok „kul - tu rá lis misszi ó já ról” kezd tek re gél ni, meg be - akkulturáció át me ne ti fá zi sá ra jel lem ző nyel - csü lés re, tár sa dal mi el is me rés re vágy tak, no vi ká osz, az erre való tu da tos és ka ján ref lek - pénz tár cá jú pub li kum ra.52 A tisz te let re mél tó - mert a hu mor könnyen ki játsz ha tó esz kö ze ság útja az el ma gya ro so dá son át ve ze tett.
volt, ha nem azért is, mert szá mít ha tott a ha - A mu la tók el ma gya ro so dá sá hoz hoz zá já - son ló nyel vi zűr za var ban le le dző kö zön ség értő tet szé sé re. „Ér de kes eset nek lát tam – írta egye sü let vég re en ge dé lyez te tag ja i nak a az 1883-as szü le té sű Nagy La jos a ga lí ci ai fel lé pést az or fe u mok ban és dal csar no kok - be ván dor lók tól Pes ten szü le tett gim ná zi u mi ban. A rend őr ség, amely úgy vél te, hogy a ba rát já ról és an nak test vé re i ről –, hogy íme, szí nész egye sü let dön té se foly tán „alap ját fel nőtt és növőfélben levő hat fi a tal lény nem vesz tet te az or fe um- és dal csar nok-tu laj do - tud jól zsi dó ul [értsd jid di sül], mert ma gyar, no sok ama ki fo gá sa, hogy nem kap nak meg - nem tud jól né me tül, mert ga lí ci ai ere de tű zsi - fe le lő ma gyar erőt”, úgy dön tött, ez után ki - dó, nem tud jól ma gya rul, mert né me tül be - zá ró lag ma gyar mű sort ját szó mu la tók szél nek a szü le ik, és mert a Ki rály ut cá ban él - mű köd te té sé re ad ki új en ge délyt. Az 1905 nek.”55 Leg si ke re sebb da rab ját, az 1889-ben előtt en ge délyt szer zett szó ra ko zó he lyek vi - szont to vább ra is elő ad hat tak fele rész ben „ungarisch–jüdischen” ha ba rék nyel ven vit te ha tá sá ra rá adá sul a rend őr ség 1909-ben szín pad ra.56 A zsi dó sze rep lők Haáz Ist ván némi en ged mény re kény sze rült. „Mél tány - lást ér dem lő ki vé te les ese tek ben” az el vi leg 1912-ben elő a dott egy fel vo ná so sá ban is ví - csak ma gyar nyel vű mu la tók is prog ram juk - gan ke ver ték a nyel ve ket. „Olázatos szol gá ja, Jelentés a Budapest fő- és székvárosi állami működéséről. Budapest, Országos Központi Községi rendőrség 1901. évi működéséről. Budapest, Nyomda Részvény-Társaság, 1906. 173–174. old.
Jelentés a budapesti állami rendőrség 1909. évi működéséről. Budapest: Radó Izor nyomdai Lásd pl.: Beköszöntő. In: Mulató Budapest, 1901.
október 30. 2. old.; Olvasóinkhoz! In: Reflektor, Nagy Lajos: A lázadó ember. Budapest, Magvető – 1906. november 3. 2–3. old.; W. J.: A variété fejlődése. In: Reflektor, 1906. november 17. 4. old.
D. K.: Folies Caprice. In: IAR, 1894. január 1. 5. old.
Jelentés a budapesti állami rendőrség 1905. évi scholem alechem, Herr vün Fuchs!”, üd vö - gya ro so dott, nem csak tu dott ma gya rul, ma - zöl te a fa lu si kán tor a zsi dó hit köz sé gi el nö - A nyel vi akkulturáció mel lett az or fe u mok Az or fe u mok mű so ra i nak fo ko za tos el - háziszerzőinek da rab jai egy má sik vál to zást ma gya ro so dá sa nem meg előz te, ha nem kö - is tük röz nek. Idő vel csök kent azok nak a szá - vet te a kö zön ség igé nyét. „A né met mű sor ma, ame lyek cí mük ben is exp li ci te utal tak a után – em lé ke zett vissza Som lyó Zol tán –, da rab zsi dó te ma ti ká já ra, a sze rep lők zsi dó fel-fel ug rott egy-egy ven dég, egy ke res ke - mi volt ára. A mű sort egy re in kább az olyas fé - dő se géd vagy egy-egy konf lis ko csis, aki a le – a cí műk ben is ki fe je ző dő zsi dó te ma ti ká - hoz ké pest amúgy mind vé gig gya ko ribb – da - Wertheimerbe, és han go san kö ve tel ték a ra bok jel le mez ték, mint Eine Pikante Affaire, ma gyart! A lo kál tu laj do no sok be lát ták, Im Boudoir der Tänzerin, Pour le plaisir hogy egy újabb kor vir radt rá juk. A „mű - d’amour (grosses Gesangpotpourri), Mi kor a vész” urak tól és höl gyek től most már ma guk mama nincs ott hon, Meg za vart pász tor órák, kö ve tel ték, hogy mű so ruk ba ál lan dó an il - In Flagranti, Freie Liebe, Kol lek tív apa ság, lessze nek be ma gyar szá mo kat is.”58 Amint Ko mor Gyu la írta 1902-ben, „az or fe u mok Per sze va ló szí nű, hogy e da ra bok fi gu rái is is kény te le nek ma gya ro sod ni, mert kü lön - zö mük ben zsi dók vol tak. Haáz Ist ván már em lí tett 1912-es da rab já nak címe – Szé gyen! Folies Caprice, ol vas hat juk a bu da pes ti ál la - Gya lá zat! – sem utalt a sze rep lők zsi dó sá gá - mi rend őr ség évi je len té sé ben, „fo ko zott ra, noha a tör té net kö zép pont já ban álló gon dot for dí tott a ma gyar da ra bok ra”, egy - Hirschl Áb ra hám, va la mint a sze rep lők több - részt, hogy ele get te gyen a ha tó sá gi sza bály - zat nak, más részt, „sa ját jól fel fo gott ér de ké - Fel té te le zé sünk sze rint a vál to zás lé nye ge, ben, hogy a kö zön ség nek e te kin tet ben is hogy míg az 1890-es évek ele jé nek cí mük ben mind in kább meg nyil vá nu ló igé nyé nek ele - is exp li ci te zsi dó te ma ti ká jú da rab jai még gyak ran egy re la tí ve zárt zsi dó vi lág ban ját - for rás, a Folies Caprice mű sor szá ma i nak szód tak, idő vel a da ra bok egy re in kább vo - már „túl nyo mó ré szét” ma gya rul ad ták nul tat tak fel ve gye sen zsi dó és nem zsi dó fi - elő.61 Az 1910-es évek re, vagy- is a sta tisz ti - gu rá kat, il let ve olyan zsi dó (kis)pol gá ri ká hoz ké pest vagy húsz év vel ké sőbb, a pes ti fi gu rá kat, akik nél az élc hang sú lya is mind in - zsi dó kis pol gár ság zö mé ben va ló ban el ma - gár”-ra he lye ződ vén át. Oroszi nyolc fenn - Satyr [Haáz István]: Szégyen! Gyalázat! Népies Jelentés a budapesti állami rendőrség 1906. évi bohózat egy felvonásban. Gyoma, A szerző kiadása, működéséről. Budapest, Országos Központi Községi Nyomda Részvény-Társaság, 1907. 162. old.
Jelentés a budapesti állami rendőrség 1910. évi Dr. Komor Gyula: A vidéki színészetről. In: Dr. Incze működéséről. Budapest, Radó Izor nyomdai Henrik – Hervay Frigyes (szerk.): Magyar Színészeti Almanach az 1902. évre. Budapest, 1902. 45. old. ma radt da rab já ból négy nek nem zsi dók a tő en a jid dis da ra bok ra épül tek. „Ami emel - sze rep lői. S ami kor zsi dók is: egyes da rab jai lett van – írta Vári Re zső 1906 no vem be ré ben lé nye gé ben sem mi ben sem tér nek el az ez idő –, csak arra szol gál, hogy ki ke re kít se az elő - tájt szám ta lan (új ság)író ál tal on tott, eny hén adást. Itt már annyi ra a zsar gon hang ne me az si kam lós hu mo resz kek től. Pél da erre a Folies ural ko dó, hogy aki ezt a nyelv já rást nem érti, Caprice-ban 1895. már ci us 15-én be mu ta tott Mundi Rosenkranz auf der Hochzeitsreise Internationale Artisten Revue a Wertheimert című kis műve: egy ré mes bor ügy nök, bi zo - még há rom év vel ké sőbb is a „len gyel–zsi dó nyos Moritz Fleck szün te le nül meg aka dá - mú zsa” él te tő je ként jel le mez te.64 1908 és lyoz za a nász út ra in dult de rék ke res ke dőt, Mundi Rosenkranzot, hogy át ad has sa ma gát nek csil la ga, a tarnopoli szü le té sű Pepi ne jé vel, Malvine-nal, a há zas ság örö me i nek.
Littmann két 78-as le mezt is fel vett Bu da pes - A vé gén Rosenkranzot az zal vá dol ják, hogy ten, az egyi ket a Pre mi er Record, a má si kat a anar chis ta, aki fel akar ja rob ban ta ni a szál lo - Baby-Record gon do zá sá ban. Az interneten dát. Üröm ben az öröm: amint azt a rend őr de - is meg hall gat ha tó (és le tölt he tő) zsar gon da - tek tív, aki fe le sé gé vel együtt el szál lít ja a du - tyi ba, meg jegy zi: „Endlich wer’n Sie allein Schojmer Jisruel, Kol Jisroel Chaverem, Das Amúgy az is mer te té sek sze rint a „fő vá ros chantant-ok fe lett. Két tűz közé ke rül tek, kö - éle té ből” me rí tő, a há bo rú előt ti év ti zed ben zön sé gü ket el hap pol ták egy fe lől az egy re nö - zsi dó szer zők ál tal írt, zsi dó szí né szek ál tal vek vő szá mú és egy re igé nye sebb or fe u mok el ját szott és zö mé ben zsi dó kö zön ség előtt és ka ba rék, más fe lől a ro ha mo san ter je dő be mu ta tott szá mos da rab címe – Manicure, „moz gó fény kép-szín há zak”.66 1911-ben be - Az ál vő le gény, A var ró nő, A min ta rend őr, A zár ta ka pu it a Mehádia, 1912 vé gén meg szűnt ku tya mo só, A ma gán de tek tív – is jel zi: a bu - a Mandl ká vé ház. „A Mandlnak – saj nál ko - da pes ti zsi dó kis pol gár ság kul tu rá lis ér te - zott ek kor a Ma gyar Ka ba ré című he ti lap – nem sza ba dott vol na most meg buk nia, min - den ódi um a hit köz sé gen, amely nem utalt kiszub ven ci ót a Mandl szá má ra, ame lyet a faji Az ará nyok te hát két ség te le nül mó do sul tak.
kul tú ra egyik fenn tar tó ele mé nek kell te kin te - Ám a mű so rok vál to za tos sá ga szá mos or fe - ni.”67 És bár ugyan eb ben az év ben újra meg - um nak mind vé gig jel lem ző vo ná sa ma radt.
nyílt az egy ide je szü ne te lő Wertheimer, az új Egy részt nyel vi szem pont ból. A Wert- sza bá lyok ér tel mé ben már csak ma gyar nyel - heimer mu la tó elő adá sai 1906-ban is alap ve - vű elő adá sok ra nyer he tett en ge délyt.68 Hogy Caprice: Mundi Rosenkranz auf der Hochzeitsreise.
In: Caprice, (1902). 26. sz. 15–20. old.; 27. sz.
Róna [Tivadar]: A varieté színházakról. In: A 15–20. old.; 28. sz. 15–20. old.; 29. sz. 15–20. old.
Whist: A Mandl szomorú tragédiája. In: Magyar Budapest. In: IAR, 1909. február 20. 5. old. Http://www.phonomuseum.at/index2.php?showID= Jelentés a budapesti állami rendőrség 1912. évi ezt be is tar tot ta-e, az per sze más kér dés. A és ez ál tal nagy zá si hó bort ja i nak hó dol has son, „ru ga nyos vá ro si zsi dó nők […] az ut cán an - meg öl te hi tes fe le sé gét. A bűn nem ju tott go lul be szél nek a tár sal ko dó nő vel, de szív ből nap vi lág ra, mire a ke reszt sé get is föl vet te.
csak a Wertheimer ká vé ház len gyel (értsd: Egyet len le á nya, He lé na, fel nőtt ko rá ban tu - da tá ra jut va apja bű né nek, ha rag ra ger jedt el - Krúdy egy 1917-ben kö zölt, a há bo rús idők le ne; aty ja irán ti gyű lö le te még job ban fo ko - Pest jét le író el be szé lé sé ben. El kép zel he tő, hogy Krúdy ki csit össze mos ta az éve ket. A be le egye zé sét a rab bi fi á val való egy be ke lé - ke let-eu ró pai jid dis ven dég tár su la tok min - sé hez. Az apa érez te a gyű lö le tet és ezért lát - den eset re a há bo rú előt ti évek ben is rend sze -re sen fel tűn tek a mu la tók mű so rán, ek kor tájt szó lag be le egye zett a há zas ság ba. De es kü vő leg gyak rab ban az 1909 és 1912 kö zött mű - előtt meg öl te a rab bit, s a fiút is csak a vé let - kö dő Sze re csen ut cai Friedmann Or fe um - len men tet te meg. A vi lág és a tör vény szék a ban, de Pepi Littmann még 1914 első fe lé - fiút vá dol ja a gyil kos ság gal. Már-már el íté lik, mi kor a tár gya lá son egy ál ar cos tanú je le nik Bá lint De zső ve zet te Royal Or fe um szín pa - meg, aki bi zony sá got tesz a fiú ár tat lan sá gá - ról. És újabb ta núk is jön nek és a hu rok mind A vál to za tos ság más részt tar tal mi szem - szű kebb re szo rult az iga zi bű nös nya ka kö rül. pont ból is szem be tű nő. A már em lí tett for - Ek kor a ret te ne tes ál ar cos le ve ti fá tyo lát és a rás hi ány okoz ta ne héz ség el le né re a lé nyeg bű nös apa az ál ar cos vád ló ban sa ját le á nyát még is egy ér tel mű: a da ra bok a mo dern zsi dó pil lant ja meg, aki úgy áll ott, mint a meg tes te - lét szin te tel jes spekt ru mát fel ölel ték.
sült lel ki is me ret. A hi te ha gyott bű nös ek kor A len gyel–orosz, il let ve ro mán jid dis el for dul va, mér get vesz be és ott a tör vény - ven dég tár su la tok elő ad tak a ke let-eu ró paizsi dó ság kö ze gé ben ját szó dó me lod rá má kat. szék előtt me ne kül az örök bíró íté A Ref lek tor című ké pes he ti lap ré vén, amely „Wertheimer-mulató leg újabb nagy si ke rű A mű faj ter mé sze té ből fa ka dó an az ér zel - len gyel élet kép ének” re zü mé jét, be pil lan tást mek től túl csor du ló tör té ne tek elő adás mód ja nye rhetünk a jid dis szín ját szás e klasszi kus sem volt ép pen vissza fo gott. Hat ni azon ban min den bi zonnyal ha tott a kö zön ség re, mégNá das Sán dor ra, a Pes ti Fu tár amúgy rop - „Egy nagy ra vá gyó zsi dó fér fi, hogy egy pant epés szer kesz tő jé re is, aki ek kép penszá molt be a Littmann és Rabinowitz há zas - gaz dag ke resz tény le ányt fe le sé gül ve hes sen pár ál tal nem sok kal a há bo rú előtt elő a dott működéséről. Budapest, Radó Izor nyomdai 1916–1925. Budapest, Szépirodalmi, 1981. 133. old.
Újdonság a Wertheimer-mulatóban. In: Reflektor, Krúdy Gyula: Verbénai, vagy egy pesti polgár megtérése. (1917) In: Telihold. Elbeszélések da rab zá ró je le ne té ről, amely ben az öreg fa - föl is hüp pög ve, amit le nem tö rült s nem is lu si szü lők höz vá rat la nul meg ér ke zik ha lott - alt, ha nem basszus han gon, nem is éne kel ve, nak hitt lá nyuk: „Le nem ír ha tó a vi szont lá - ha nem ki a bál va, olyan erre szü le tett meg tes - tás he ves je le ne te. Ez már nem szí né szet, így te sí tő je a faj tá ja né pi es sé gé nek, mint csak is csak öreg zsi dó pa pák és ma mák tud nak jaj - Blaháné, az ő bá jos sá gá ban, a ma gyar nak, és gat ni és örül ni. Mint ha fa lun len ne az em ber, csak is Hansi Niesse, az ő hun cut sá gá ban, a szen ve dő és küsz kö dő zsi dó sze gé nyek közt, bé csi nek. Igen, ami elekt ro mos ság, mint a akik őszin ték a vég te len sé gig és szen ve dé - leideni pa lack ba, bele van igéz ve egy fa ji ság - ba, egyé ni sé gé be, kül ső sé ge i be: mind az ki - A me lod rá mák mel lett a zsi dó ván dor tár - su la tok ját szot tak tré fá kat és bo hó za to kat a ser ked, ki ser cen, ki szi por káz és ki pat tan e kö zön ség, köz tük Ig no tus leg na gyobb gyö - pom pás nő sze mély kö vér uj jai alól, ki vil lám - nyö ré re, aki egy 1908-as cik ké ben, azt bi - lik a vele stagionézó oláh-zsi dó szín tár su lat zony gat va, hogy „a tak nyos ság nak s a tet - pri mi tív és ér zel gős da rab ja i nak rab bi - ves ség nek is” meg van „a maga szép sé ge és köl té sze te”, Pepi Littmannt és tár su la tát hoz - nak, a há zas ság szer ző sadhennak retekböffe- néses mó ká i ból, bak ug rá sos tán ca i ból.”72 „Aki nem hi szi, men jen el a Wertheimer ká vé ház ba, és, ha ért egy ki csit szí né szet hez De a jid dis szín tár su lat ok ját szot tak ko - és be széd hez, néz zen és hall gas son meg egy moly da ra bo kat is, így Avrom Goldfadennek Littmann Pepi nevű, nem is túl sá go san fi a tal s már em lí tett, a proto-cionista Hovevei Zion vagy asszonyt, aki kaf tá nos és pa je szes zsi dó Kochba című tör té nel mi szín já té kát. A ró mai le gény nek öl töz köd ve és zsar gon-nyel ven ural mat el fo ga dó zsi dók meg bé lyeg zé se azasszimiláció me ta fo ri kus el íté lé se is volt egy - éne kel min den fé le si ká to ri ma lac sá got és ben, a füg get len sé gért már tír ha lált halt zsi dó har co sok ma gá tól ér te tő dő en kí nál ták fel a kedv vel, oly pa tak zó biz tos ság gal, olyan egy kö zön ség nek a kö ve ten dő mo dellt: a zsi dó ál - szem pil lan tás alatt egybemarconizódó össze - la mért küz dő hős ka to nát.73 Goldfa- denen köt te tés ben az egy sza vát alig értő kö zön ség - kí vül a ván dor tár su la tok be mu tat ták a mo - gel s oly elekt ro mo san meg tölt ve első ki lé pé - dern jid dis szín ház szá mos szer ző jé nek mű - vét, így 1904-ben az orosz zsi dó ér tel mi sé get va ka ródz va s kezefejébe tö rül ve meg az or rát, Nádas Sándor: Külvárosi színházban. In: Éjjeli muzsika. Budapest, Singer és Wolfner, 1914.
Baumgarten, Jean: Le yiddish. Paris, PUF 1993.
111. old.; Wolitz, Seth L.: Forging a Hero for a Ignotus: Zsargon. (Nyugat, 1908). In: Kísérletek.
Jewish Stage: Goldfadn’s Bar Kokhba. In: Shofar, Czikkek és képek. Budapest: A Nyugat kiadása, Ja kab, Sidney Jo nes ko ra be li nagy si ke ré ből, a The Geisha című mu si cal-jéből Die Rose 1909-ben David Pinskinek a zsi dó nép di asz - des Ostens, Wilhelm Kienzl Der pó ra be li szen ve dé se it be mu ta tó Ezra der ewige Jude című drá má ját.74 Talmudmann. Ír tak da ra bo kat a zsi dó ál lam Szem ben a ma gyar neo ló gi á nak a zsi dó - új já szü le té sé ről, oly kor, úgy tű nik, ci o nis ta sá got ki zá ró lag fe le ke ze ti ség re re du kált de - szel lem ben, más kor, úgy tű nik, ki fi gu ráz va a fi ní ci ó já val, a Bu da pes ten év ti ze de ken át ci o nis tá kat. Ír tak egy fel vo ná so so kat a zsi dó - ven dég sze rep lő jid dis ván dor tár su la tok da - kat érin tő ma gyar és nem zet kö zi po li ti kai ak - rab jai, akár hor doz tak va la mely mö göt tes tu a li tás ról, ki fi gu ráz va a re cep ció fel ső há zi ide o ló gi ai – ne ve ze te sen ci o nis ta – üze ne tet, vi tá ján it ta san meg je le nő és a zsi dó kat dur ván akár nem, egy olyan vi lág ban, a jiddiskeit, il - sér tő szó nok la tá val ál ta lá nos fel há bo ro dást let ve az óko ri zsi dó ság vi lá gá ban ját szód tak, kel tő Pallavicini őr gró fot (Knoblauch und ahol a zsi dó ság ma gá tól ér te tő dő en nép ként Dreyfust (Dreyfus meg sza ba du lá sa, 1900).76 Nem tud ni, mi fé le ne xus áll ha tott fenn a Ír tak da ra bo kat, ame lyek ben a zsi dó ság ha - jid dis szín tár su lat ok és a pes ti mu la tók gyo má nyos szel le mi ve ze tő it, a rab bi kat hol háziszerzői kö zött. Min den eset re ér de mes po zi tív, hol ne ga tív szín ben áb rá zol ták. Az le szö gez ni: a jid dis szín ját szás jel leg ze tes ka rak ter je gye it – a klasszi kus drá mák pa ro - Fritzlben a szer ző és szí nész Josef Arminnak di zá lá sát, a „ha tal ma sok” ki gú nyo lá sát, a tu - a rab bi sze re pé ben nyúj tott, „ár nyalt” és a da to san vál lalt tri vi a li tást, a zsá ne rek, a drá - „leg ki sebb rész le te kig nagy sze rű” al ko tá sát ma és a ko mi kum, a szö veg és a zene, a az Internationale Artisten Revue me leg sza - nyel vek ke ve re dé sét, a kö zön ség min den na - pi éle té re s gond ja i ra való azon na li ref lek tá - szín pad ra vitt Romeo Kohn und Julie Lewi lást – egy től egyig meg ta lál juk az or fe u mok című pa ró di á ban a rab bit, ez eset ben konk ré - háziszerzőinek da rab ja i ban, ame lyeket eb - tan Kayserling Meyert, a Pes ti Iz ra e li ta Hit - ből a szem pont ból a ko ra be li zsi dó szín ját - köz ség nagy tisz te let nek ör ven dő tu dós rab - szás po pu lá ris mű fa já nak ré sze ként le het te - bi ját a bo hó za tot szer ző Oroszi An tal vi szont oly gyil kos hu mor ral fi gu ráz ta ki, hogy még a A mu la tók háziszerzői ír tak pa ró di á kat: Ró meó és Júliából Romeo Kohn und Julie Artisten Revue is a rend őr ség be avat ko zá sát, Lewi lett, Machbethből Mucki Mac Cyrano de Bergeracból Cyrano de Berger Etabl. Wertheimer. In: IAR, 1904. február 20.
Etablissement Imperial. In: IAR, 1895. május 1.
5. old.; Wertheimer Mulató. In: Artista Közlöny, 4. old.; Café Marokko. In: IAR, 1900. augusztus 1.
Berkowitz, Joel (ed.): Yiddish Theatre. New Etablissement Armin. In: IAR, 1892. február 24.
Approaches. Oxford – Portland, Oregon, The Littman Library of Jewish Civilization, 2003.
lé nye gé ben a da rab be til tá sát kö ve tel te.78 Ám got ka pott ma gyar zsi dó csa lád ja száz ezer fo - rin tot aján lott fel a már em lí tett Schönberg Kohn und Julie Lewi há rom hó na pon át ma - Adolf nak, aki a bá rót rend sze re sen ki fi gu ráz - radt mű so ron, a Frend Fritzl há rom íz ben is ta a Folies Caprice szín pa dán, ha he lyet te más ál do za tot vá laszt. Schönberg el uta sí tot ta az majd 1911-ben. A háziszerzők ír tak Pusz ta - aján la tot, leg alább is az anek do ta sze rint.83 élet cím mel patriotische Singspielt az ural ko - A háziszerzők ír tak jid di sül, né me tül, ma - dó ko ro ná zá sá nak 25. év for du ló ja al kal má - gya rul, il let ve e há rom nyelv tet sző le ges ke - ve rék nyel vén, iro ni ku san ref lek tál va kö zön - Herczeg Fe renc Ocskay bri ga dé ros című drá - sé gük ma gyar nyelv is me ret ének és ön nön má já nak Bocs kai traktérosra át ke resz telt vál - ma gyar nyelv is me ret ük ké tes vol tá ra, de ír - to za tát,80 amely min den bi zonnyal tá vol állt tak ilyen dal szö ve ge ket is: „Van egy fiam, az ere de ti da rab Herczeg sa ját jel lem zé se sze - Is ten tart sa, ma gya rabb lesz, mint az apja.”84 rint „for ró nem ze ti hangulatá”-tól.81 Ír tak a Ír tak több mint ma lac kup lé kat, de mű sor ra fa lu si zsi dó sá got áb rá zo ló tré fá kat, ez a té má - tűz tek dalt Kos suth La jos ról is, Kos suth bú - ja pél dá ul Haáz Ist ván fenn ma radt, Szé gyen! csú ja cím mel. A nóta, Fe nyő Mik sa vissza - Gya lá zat! című mű vé nek, amely nek fő hő se em lé ke zé se sze rint, könny re fa kasz tot ta az egy zsi dó sá gát har ci a san vál la ló, szi go rú an ol csó zengeráj kö zön sé gét.85 Azt a zsi dó kis - kóserül ét ke ző, ám oly kor az öröm lá nyo kat pol gá ri kö zön sé get, amely – hogy egy pil la - sem meg ve tő, a hit köz sé gi el nö köt háta mö - nat ra ki lép jünk az or fe u mok kö ze gé ből – gött szün te le nül pocs kon di á zó, de je len lét - ében alá za tos, el ma gya ro so dott or vos fi á ra Vázsonyi Vil mos nak, a Te réz vá ros kép vi se - vég te le nül büsz ke sze gény kán tor és met sző.
lő jé nek, a re cep ció ki ví vá sá ban je len tős sze - Ír tak tré fá kat ma gá ról a kö zön ség ről, a pes ti re pet ját szó po li ti kus nak, aki ugyan olyan zsi dó kis pol gár ról.82 És ír tak per sze a zsi dó ter mé sze te sen be szélt zsi dó sá gá ról, mint nagy pol gár ság ról, oly szar kasz ti ku san, hogy ami lyen lel ke sen a „be széd ben, ér zés ben, er - Schossberger Zsig mond, az el ső ként bá ró sá - kölcs ben”86 ma gyar rá vált zsi dó ság asszi mi - Folies Caprice. In: IAR, 1892. szeptember 20. 4. old.
Helikon, 2001. 201–208. old. A darabot Oroszi folytatásban közölte művésznevét viselő, rövid életű Herzmanns Orpheum. In: IAR, 1892. június 10.
Klabriasparthie. Caprice, (1902). 19. sz. 15–20. old.; Folies Caprice. In: IAR, 1901. április 20. 5. old.
20. sz. 15–20. old.; 21. sz. 17–21. old.
Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Budapest, Singer és Rott Sándor: A „Kis Rott”-ról. Budapest, A szerző Az e téren messze a legnagyobb sikert arató Klabriasparthie érzékletes bemutatását és értelmezését adja Molnár Gál Péter: A kalábriász parti. Pesti mulatságok és malacságok. In: Vázsonyi Vilmos: A pozsonyi párbaj. In: Egyenlőség, Budapesti Negyed, 1995. 2. 73–89. old.; Uő: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. Budapest, lá ci ó já ról. Ez a kö zön ség egy szer re ha tó dott hogy a raj ta mu la tó kö zön ség nap hosszat meg Bar Kochba és Kos suth sor sán, egy - „iden ti tá sá nak” mi ben lé tén gyöt rő dött vol na.
szer re él vez te a jid dis nyel vű da ra bo kat és Az or fe u mok mű so ra it a ko ra be li fe le ke - tap sol ta meg a zsi dók el ma gya ro so dá sá ba ze ti la pok szer zői, oly kor a zsi dó kép vi se lők, va gyis a neo lóg zsi dó ság (fé lig-med digamúgy ké ret len) szó szó lói éle sen el ítél ték.
Nem csak azért, mert ha csök ke nő mér ték benis, de gyak ran to vább ra is né me tül, il let ve jid - A zsi dó kis pol gár ság ön azo nos sá gá nak sa já - di sül hang zot tak el. Nemcsak azért, mert a fe - tos sá ga te hát a kö tő dé sek egy ide jű több fé le - le ke ze ti élet vi lá gi és val lá si ve ze tő i nek ki gú - sé ge volt. Olyan kö tő dé se ké, ame lyek el mé - nyo lá sa ért he tő en nem nyer te el a tet szé sü ket. let ben mar kán san el tér tek egy más tól, s És nem is csu pán azon ok ból, mert a vál lalt ame lye ket ezért ál ta lá ban egy más sal an ta go - al pá ri ság és tri vi a li tás alap ve tő en el len ke zett nisz ti kus nak, lé nye gé ben egy mást ki zá rók - a Bildung esz mé nyé vel. Va gyis nem csak nak te kin tünk. A min den nap ok ban mind azo - azért, mert a mu la tók bo hó za ta i nak „zsi dó” fi gu rái jócs kán el tér tek a mű velt neo lóg kö - lát ha tó an meg fér tek egy más sal. Ér de kes és zép osz tály ál tal fel ál lí tott mo dern zsi dó ide ál - meg vá la szol ha tat lan kér dés, hogy a Ki rály ut cai kis ke res ke dő ben, ügy nök ben, al kusz - Az or fe u mok hu mo rát az „asszimiláns” fe - ban mi fé le gon do la to kat és ér zel me ket kelt - le ke ze ti la pok, ám nem csak ők, ha nem a ci o - het tek az olyan, máig paradigmatikusnak te - nis ták is, leg főbb kép pen azért ítél ték el, mert ön gú nyo lást, a zsi dó én meg ta ga dá sát, ön - „neo ló gia”, il let ve „asszi mi lá ció” és „ci o niz - gyű lö le tet lát tak ben ne. A zsi dó vic ce ket, mus”, már ha ezek az ide o ló gi ai al ter na tí vák a Kom lós Ala dár tól kezd ve Pa tai Györ gyig (il - tu da ti szin ten egy ál ta lán meg fo gal ma zód tak let ve Raphael Pa ta i ig) utá nuk is so kan ér tel - ben nük. Nem két sé ges, az or fe u mok kis pol - mez ték ilyes fé le kép pen. Sze rin tünk az or fe u - gá ri zsi dó kö zön sé ge sem ke rül het te el tel je - mok da rab jai, ép pen el len ke ző leg, arra sen, hogy va la mi lyen szin ten szem be ne néz - nyúj tot tak le he tő sé get, hogy a ki sebb sé gi lét - zen a mo dern zsi dó lét szel le mi di lem má i val.
ből fa ka dó tu da tos-tu dat ta lan fe szült sé ge ket a Ám ha az alap mo tí vu mát te kint ve a ki re kesz - hu mor esz kö zé vel old ják fel. Nem ön - gúnnyal, ha nem (ön)iró ni á val.
Klabriasparthie ál tal ki vál tott ne ve tés bi zo -nyá ra több ér tel mű volt is, nem va ló szí nű,

Source: http://bfl.archivportal.hu/data/files/162873419.pdf

Levensbeschouwing h3

Levensbeschouwing H3 Paragraaf 1 Opdracht 1. 4. Kindermishandling binnen en buiten de kerk 8. Bedreigingen aan politica met een mening Paragraaf 2 Opdracht 2. b) vanuit Juristes oogpunt, hij zou deze speler een straf opleggen c) commercieel oogpunt en een Juridisch oogpunt. d) Hij moet doen wat goed is en met de speler praten, naar de politie gaan, en de speler zijn Opdra

21887.static.securearea.eu

LACTOPHAR® Pro- en prebiotica I n g r e d i ë n t e n : Wetenschappelijke naam Nederlandse benaming Gebruikte deel Hoeveelheid V e r p a k k i n g : Doos van 10 & 30 tabletten A . D . H .  : P r o d u c t b e s c h r i j v i n g : Weinig mensen lijken zich te realiseren dat de meeste bacteriën levensnoodzakelijk zijn. Zo ziet men dat het hebben van een ste

Copyright © 2010-2014 Health Drug Pdf